2009. ápr. 10.
Nagypéntek
Keresztút
(Guy Gilbert, fiatalokkal foglalkozó francia pap nyomán)
Ha úgy érzed, nincs értelme az életednek,
ha szenvedsz,
ha semmi sem sikerül,
ha nehéz a szüleiddel, gyermekeiddel, munkatársaiddal szót értened,
ha a szerelmed elzárkózott,
ha a legjobb barátod elárult,
ha beteg vagy,
ha fogyatékos,
ha magányos vagy,
ha... (helyettesítsd be ide azt, ami legnehezebbet megélsz)
akkor járjuk együtt ezt a Keresztutat.
Ha minden jól megy,
ha van szerelmed és munkád,
ha nagyszerű formában vagy,
ha kitisztul számodra a horizont,
ha tündérmese az életed,
kérlek, járjuk együtt a Keresztutat.
Nem vagy ostoba. Jól tudod, hogy a szenvedés bárhol és bármikor utolérhet.
Éld meg ezt a Keresztutat mindazokkal, akiknek nem adattak meg a te lehetőségeid.
Én ismerem a szenvedést...
Foglalkozásom, mint nevelő és küldetésem, mint pap, harminckét éve az emberi szenvedés szívébe helyeznek és engem szétvet az öröm.
„Nem normális ez a pali", mondod majd. „De, teljesen normális."
Mert én mindig látom kirajzolódni a Feltámadás ragyogását.
És tudom, hogy a szenvedésen át kell vezessen az utam.
Teljes titok, legelőször is számomra.
Nevelői foglalkozásom az, hogy enyhítsem a szenvedést.
Papi hivatásom az, hogy Krisztus megbocsátását adjam, aki eltörli, felmagasztalja, megtisztítja a szenvedést.
Innen az örömöm!
Legyőzhetetlen erőm az, hogy mindennél jobban hiszem, hogy Ő szenvedett értem és érted az elképzelhetetlenen is túl.
Ez tart meg engem.
Ez állít mindig talpra engem.
Ez olyan életerőt ad nekem, amely elevenné teszi hatvankét éves öreg csontjaimat.
Semmi csüggedtség ezen a hosszú úton, ezen a folyamatos Keresztúton, amelyen az Egyház arra kért, hogy éljek a lehetségesen túl szenvedő fiatalokkal együtt.
Egy kereszténynek találnia kell a szenvedésben és a megpróbáltatásban indítékokat, hogy még magasabbra menjen, még messzebbre, még mélyebbre. Krisztussal.
A Kereszt a keresztény emblémája.
„Undorító", mondják azok, akik csak egy megkínzott palit látnak, aki kegyetlen szenvedések közepette végezte be életét.
Fenséges kereszt, amely minden nap megadja nekem az erőt, hogy önmagam fölé nőjek. Hogy menjek előre, szüntelenül látva magamban, benned, a Feltámadás fényét, amely hív engem, huszonnégyből huszonnégy órán át, hogy odaadjak mindent, hogy építsem már idelent, sokféle kereszt közepette, a Szeretet paradicsomát.
Oda sietek, és te is.
Oda megyünk mindnyájan.
Ez a Keresztút segíteni fog minket ebben.
A Keresztútnak nincs más célja, mint...
...követni Krisztust az ő kálváriáján,
...túljutni ezen az elviselhetetlen szenvedésen.
Menjünk együtt.
És meg fogod látni a végén a fényt, amely átváltoztat téged...
Komment
Még nincsenek kommentek.
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.