horgony

Egy különleges hely

Van egy kápolna a városban. Sokan nem ismerik, vannak, akik idegenkednek tőle, félelmek, rossz emlékek idéződnek föl bennük. Meghitt, sajátos hangulata van, kicsinységével mindig családias, biztos menedék a város nyüzsgéséből. És talán az egyetlen templom, ami reggel 7-től este 9-ig mindennap nyitva van. Papja sincs állandó, beosztják egymás közt, aki szabad, az tart misét. A résztvevők is mindig változnak, csak a környékbeliek ugyanazok. A múlt héten találtam ott ezt, a Teréz anyától való idézetet:

„Uram, állíts szájam elé őrséget, és ajkam kapujához rendelj védelmet"

(Zsolt 140,3)

A hallgatás szelídség, 

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát, 

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged, 

a hallgatás szelídség. 

A hallgatás irgalom, 

amikor nem feded fel testvéreid hibáit,

amikor készségesen megbocsátasz anélkül,

hogy a történteket felemlegetnéd, 

amikor nem ítélsz, hanem imádkozol, 

a hallgatás irgalom. 

A hallgatás türelem, 

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést, 

amikor nem keresel emberi vigaszt, 

amikor nem aggódsz,

 hanem türelmesen várod, hogy „a mag" kicsirázzék, 

a hallgatás türelem. 

A hallgatás alázat, 

amikor nincs versengés,

amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,  

amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, 

növekedjenek, és érlelődjenek, 

amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért, 

amikor cselekedeteidet félreértik,

 amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét, 

a hallgatás alázat. 

A hallgatás hit, 

amikor nyugodtan vársz,

mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni, 

amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess, 

amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, 

mert elegendő neked, hogy az Úr megért, 

a hallgatás hit. 

A hallgatás imádat, 

amikor átkarolod a keresztet,

anélkül, hogy megkérdeznéd: „Miért?" 

a hallgatás imádat. 

„Jézus hallgatott" (Mt 26, 63)